BLOG

A szemüveg története

2021.06.16 22:59
A szemüveg története

A kezdetek

A leírások szerint az ókori római katonák már kezdetleges napszemüvegeket viseltek. A déli területek légióiban sötét kristályokat használtak, hogy a katonák szemét megóvják a tűző napsütésben. Napszemüvegeket már az ókori római katonák is viseltek. Császáraik, miközben a gladiátorok küzdelmét figyelték, szépen metszett smaragdot emeltek szemük elé (a zöld kövek megszűrik a napfényt). A kínaiak a 1366-1644 színes hegyikristályból (átlátszó kvarcból) készítették színes üveglencsés szemüvegeiket. Őket is megelőzték a hó vakító fénye ellen védekező eszkimók, akik az első napszemüvegeket készítették bálnacsontból: a szem elé helyezett csontba keskeny réseket vágtak.

Az első hitelesnek tekinthető nyugati források szerint a neves középkori kísérleti fizikus, az angol származású Roger Bacon írta le először a lencsék nagyítóképességét 1262-ben. 1280-as években, Olaszországban készültek el az első, könyvre helyezhető olvasó lencsék, Alessandro di Spina firenzei mester kezei által. Ezek hamarosan nagyon népszerűek lettek, és rohamosan terjedtek el Itáliában és Európában. A látást javító lencséknek a szem elé való rögzítése sok nehézséget okozott, mivel értékük eleinte jelentős volt, és leejtéskor könnyen eltörhettek, sérülhettek. Csiszolni még csak domború lencsét tudtak, és a dioptria fogalmát sem ismerték. Aki szemüveget szeretett volna vásárolni, az a vándorárusok készletéből válogathatott magának.

A korai látásvizsgálat

Az araboknak, akiknek birodalma 800 és 1500 között a Földközi-tenger térségétől egészen Indiáig terjedt, már volt módszerük a látásélesség vizsgálatára. Megfelelő teljesítésnek tartották azoknak a szemét, akik a Göncölszekér mintájának középső csillaga melletti, kis Alkos nevű csillagot is látták.

Az első bifokális szemüveg

A szemüvegek működésének tudományos magyarázata azonban több évszázadon keresztül, egészen 1604-ig, Johannes Kepler tanulmányának megjelenéséig váratott magára. A szemüveg továbbfejlesztői között szerepelt az amerikai államférfi és tudós Benjamin Franklin is, aki előszőr készített bifokális szemüveget. Egy keretbe két különböző tröeőerejű fél lencsét erősített, a felsőt távolra nézéshez, az alsót olvasáshoz. Az ő bifokális lencséit még a keret tartotta össze, később a lencséket összeragasztották. Ma úgy készítik a bifokális lencsét, hogy ugyanannak az üvegnek a két felét különböző törőerejűre csiszolják.

Az 1800-as évektől a szemészet az orvostudomány külön tudományágává vált, Hermann von Helmholtz munkája révén megismerhetővé vált a szem szerkezete és a látás fiziológiája. A svéd származású Allvar Gullstrand a szem fénytörését vizsgálta. 1884-ben Jénában megalakult a mai Zeiss gyár őse, mely a lencsecsiszolás ipari szintű megvalósításával elérhetővé tette a szemüveget széles tömegek számára.

A kontaktlencse története

A kontaktlencse gondolatát már Leonardo da Vinci is felvetette 1508 körül. René Descartes munkáiban bukkant fel, aki már tervezett kontaktlencsét 1636-ban.Az első viselhető kontaktlencse csak 1887-ben készült el. Műanyagból 1948 óta készítenek kontaktlencsét, a lágy kontaktlencsék pedig a 70-es években terjedtek el.

Forrás: Szemüvegvilág