Biztos Ön abban, hogy gyermeke jól lát?
Az iskoláskorú gyermekek közel egynegyedénél valamilyen típusú látásromlás tapasztalható, de szerencsére ezek szinte kivétel nélkül kezelhető problémák.
A gyermekek megdöbbentően jó alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Ez természetesen nagyon előnyös számukra, viszont nehezíti a látásproblémák felfedezését. A gyerekek nem veszik észre, hogy nem látnak jól, illetve nem gondolják, hogy mások esetleg másként látnak, mint ők maguk. Így fogadják el a látott világot, ahogy azt megtapasztalják, ezért még az értelmes, jól kommunikáló kisgyermektől se várjuk, hogy ő maga jelzi, ha baj van a látásával.
Általánosságban elmondható, hogy minél korábban kerül felfedezésre egy a látással kapcsolatos probléma, annál gyorsabban, és gyakran annál eredményesebben kezelhető. Fiatalabb korban a látórendszer még rugalmas, könnyen tanul, ezért szinte bármilyen, időben felfedezett probléma jól kezelhető.
Az első szemészeti vizsgálatra még 1 éves kor előtt érdemes sort keríteni, majd 3 éves kor körül megismételni azt.
Így komoly problémákat fedezhetnek fel, amelyek a korai életszakaszban még jól kezelhetők. A kancsalság ebben a fiatal korban még jól kezelhető, és a leggyakrabban kezeletlen kancsalságból, de néha fénytörési hibából eredő a tompalátás megelőzhető. Iskolás korban már csak gyengébb eredmény várható a kezeléstől, ha egyáltalán még lehet segíteni valamennyit. Mivel a tompalátó szem nem tanult meg látni, ezért az agy később már nem tanítható meg ennek a szemnek a használatára, a látás az egész életen át gyenge marad, a kialakult tompalátáson már szemüveg sem segít.
A nyár végén, iskolakezdés, vagy új tanév megkezdése előtt szintén érdemes átfogó szemészeti vizsgálatot végeztetni. Ha ilyenkor valamilyen fénytörési hiba derül ki, a gyerek megfelelő szemüveggel a jól látó társakkal egyenlő esélyekkel indul a tanulásban. Bár a gyermekorvos, vagy az iskolaorvos végeztethet a gyermekkel tábla olvasásos látásfelmérést, ez nem egyenlő egy átfogó szemészeti vizsgálattal.
A jó látás nemcsak a távoli látás élességről szól, egyaránt fontos a közelre fókuszálás képessége, a két szem együttműködése, a szemizmok működése és a szem- valamint a kézmozgások összehangolása is. Érdemes mindezeket szemész, gyermekszemész szakorvossal megvizsgáltatni annak érdekében, hogy az esetleges hibákat még az iskolakezdés előtt korrigálhassák.
Milyen jelek utalhatnak gyermekkorban látásproblémára?
- a szemek nem párhuzamos állásúak, a gyerek kancsal
- vörös vagy állandóan könnyező szemek, vöröses, duzzadt, hámló szemhéjszél
- a gyermek sokat dörzsöli a szemét
- becsukja vagy takarja egyik szemét, vagy fejét elfordítva vagy megdöntve néz előtte lévő tárgyakat
- nehezen vagy bizonytalanul csinál közeli látást igénylő feladatokat, kétbalkezes
- a tárgyakat nagyon közel tartja a szeméhez, vagy épp kerüli azokat a tevékenységeket, amelyeknél közelre kellene néznie
- közelre nézéskor nagyon sűrűn pislog, hunyorog, kancsalít, szemöldökét ráncolja
- esetleg beszámol róla (bár kisiskolás korban ez még ritka!), hogy homályosan lát, vagy nem lát jól tárgyakat
- közeli munka után fáradt, szédül, fáj a feje, hányingere van
- a betűket már jól ismerő gyermek nehézkesen olvas, téveszti a helyet, ahol tartott, betűket felcserél
- egyéb nyilvánvaló ok nélkül romlik az iskolai teljesítmény
Amennyiben a szemész szemüveget ír fel a gyereknek, a szülő feladata elfogadtatni azt a gyermekkel. Iskoláskorú gyermek, ha addig nem kellett szemüveget hordania, esetleg eleinte csúnyának tartja, nem akarja hordani a szemüvegét. Ha lehet beleszólása a keret kiválasztásába, az segíthet leküzdeni az ellenőrzését. Az is jó, ha felhívjuk a figyelmét a környezetében: rokonok, barátok, osztálytársak, mesehősök körében a szemüvegesekre.
Figyelni kell rá, hogy a gyerek tényleg viselje is a szemüvegét! Kontaktlencsét gyermeknek csak nagyon különleges esetben rendel el az orvos. 16 éves kor alatt még nem alakult ki az a felelősségérzet, amely a súlyos, akár a látást veszélyeztető fertőzések megelőzéséhez elengedhetetlenül szükséges higiéniai rendszabályok betartásához kell.
Amelyik gyereknél semmilyen látási probléma nem igazolódott, annak egy-két évente érdemes kontroll szemészeti vizsgálaton részt venni. A szemüvegesek, vagy akiknél más szemészeti eltérés derült ki, az orvos utasításai szerint, de legalább évente egyszer ellenőriztessék látásukat.
Már óvodás korban is szeretnek a gyerekek képeskönyvet nézegetni, akár a betűkkel is barátkozhatnak, az első osztályban pedig minden gyerek megtanul olvasni. Bár a legtöbb olvasási nehézséget nem látásprobléma okozza (hiszen ennek hátterében dyslexia, figyelemzavar vagy más tanulási nehézség állhat), annál a gyereknél, aki társainál nehezebben boldogul az olvasás tanulásával, aki gyakran téveszti a betűket, szemészeti okra is gondolni kell, és részletes vizsgálatot végezni.
